Öntöttvas lábas, bogrács, üst

Cégünk, a SYMPATIC Kft 1991 óta foglalkozik öntöttvas termék gyártásával és forgalmazásával.

A termékpalettán megtalálhatók az öntöttvas bográcsok, üstök, lábasok, serpenyők, grilltárcsák közepestől az egészen nagy méretig. Főzéshez használt nagy méretű öntöttvas edényeinket nem csak megvásárolni, hanem bérelni is lehet.

• Öntöttvas lábas: nevével ellentétben a mai lábasoknak lapos az aljuk és nincs rajtuk láb. Ezekben bent a házban, a tűzhelyen is lehet főzni-sütni, nem csak a szabad ég alatt.
• Öntöttvas bogrács: ezeknek az edényeknek íves, domború a fenekük és fülüknél fogva fel lehet őket lógatni. A formájuk változatos, lehet gömbölyű, felfelé szélesedő vagy szűkülő. Szabadtéri főzéshez-sütéshez valók.
• Öntöttvas üst: ezek a bográcshoz hasonlóak, nagyobb méretűek, általában mélyebbek, két nagy füllel rendelkeznek és üstházra teszik rá.
• Öntöttvas serpenyő: lapos, alacsony oldalfalú, osztott vagy osztatlan kivitelű vaslap, amit nyéllel vagy fülekkel látnak el. Sütéshez, pirításhoz kiválóan alkalmasak.

Az öntöttvas edények előnye a vékony vaslemezből készült edényekkel szemben az, hogy egyenletesen oszlatják el és sokáig megtartják a hőt, vastag falú, tartós, több generációs darabok. Hátrányuk lehet az, hogy nehezebbek és drágábbak.

Mekkora méretű lábast, bográcsot, üstöt válasszak?

• 10-15 literes öntöttvas edény ajánlott a nagyobb családi összejövetelekhez (12-15 fő)
• 35-40 literes lábasba 30 kg hús fér bele (egy birka méret)
• Két birkához a 60-80 literes üst megfelelő méretű
• Halászléhez annyi literes bogrács kell, ahány főre főzünk

Öntöttvas bogrács vagy lemezbogrács a jobb?

Az öntöttvas bogrács hőleadása egyenletesebb. Ha kicsi fával főzünk szabad tűzön a hő szétterjed a bogrács oldalain is, nem csak egy ponton éget. A lemez bogrács ott adja le legjobban a hőt, ahol éri a láng.  Azon a helyen hamar odakap, odaragad az étel.

Oda kell figyelni arra, hogy ne égessük meg a bográcsot. A lemezbográcsokat hamar meg lehet égetni. Ekkor a vas összetétele megváltozik, meggyengül, a színe is lilás lesz. Az öntöttvas bogrács pedig szépen eloszlatja a hőt, vastagabb falú és tartósabb.

Az öntöttvas edény sokkal jobban megtartja a hőt, nehezebben hűl ki, miután levettük a tűzről.

Öntöttvas lábas vagy bogrács mellett döntsek?

A lapos aljú öntöttvas lábas abból a szempontból előnyösebb, hogy abban jobban le lehet pirítani, pörkölni a húst, mivel az nagy felületen érintkezik a lábas aljával. A húst a zsírral kikent lábasba teszik bele, keverőfával forgatják, ameddig az megpörkölődik, utána kerül rá a hagymás zsír, paprika, só, egyebek.

A pörkölt készítés tájegységenként változik. Van, ahol öntöttvas üstben készítik, öntöttvas bográcsot, vagy lemezbográcsot használnak. A főzési technológia ennek megfelelően másként alakul.

Egy bográcsban általában összerakják a húst, egy sor hús, egy sor hagyma, közé teszik a zsírt és felöntik vízzel. Kavargatás nélkül rázogatva, picit a bográcsot forgatva forog a hús benne.

Az öntöttvas lábasokban, bográcsokban, üstökben elkészíthető ételek nagyon változatosak.

Tájegységenként is más-más módon készítik el ugyanazt az ételt, ami többek között lehet:

• pörkölt (birka, marha, sertés, tyúk)
• báránypaprikás
• bárányragu
• marhagulyás
• slambuc
• székelykáposzta
• brassói aprópecsenye
• rizses hús
• csilis bab
• halászlé

Az öntöttvas lábasok, bográcsok, üstök kezelése első használat előtt

Ha natúr edénnyel dolgozunk, először azt ki kell égetni kívül-belül, hogy ne rozsdásodjon.

Ha olyan kerül hozzánk, amit már nagyon meg kell takarítani, akkor azt homokkal tisztítsuk meg kézzel vagy homokszórással, ápoljuk le olajjal és perzselővel égessük ki kívül-belül úgy, hogy az olaj beleégjen, bele diffundáljon. Ezután olyan fekete, csúszós réteg keletkezik az edényen, mint a teflon.

A továbbiakban főzés után takarítsuk ki, majd kenjük be zsírral.

A zománcozott edény karbantartás szempontjából jobb megoldás, mert kitakarítja az ember és nem kíván további ápolást, gondozást.

Mire ügyeljünk öntöttvas lábas / bogrács / üst esetén?

• Ne gyújtsunk alá üresen, valami legyen benne
• Ne ejtsük le, mert könnyen megreped, letörik a füle
• Ne ejtsünk bele dolgokat, mert a zománc könnyen megpattan
• Főzés után ne tegyük le a meleg bográcsot a hideg betonra, hagyjuk előbb kihűlni és utána akasszuk fel, tegyük polcra, faládába, faalátétre, esetleg fonott kosárba
• Ne tároljunk benne vizet, mert rozsdásodni fog
• Használat után mossuk ki, töröljük ki, majd kenjük ki zsírral (ne legyen sós)

Az öntöttvas lábasok, bográcsok, üstök tartói

Az öntöttvas lábasnak régen lábai voltak (innen ered a neve), de ezeket elhagyták, amikor bejöttek a sparheltek és a kályhák, amikre rá lehetett tenni a lábas lapos alját.

Szabadtéri főzéshez a lábas alá legtöbbször háromszög alakú, háromlábú tartót tesznek, amelyek általában 25-30 centiméter magasak. Így alá lehet pakolni a fát vagy a gázégőt, de nincs túl közel se az edény aljához, ezért azt nem égeti szét.

A lemezből készült vasbográcsokat általában háromlábú állványra akasztják fel vagy fordított ”L” alakú tartóra teszik és a lánc hosszával állítják be a tűztől való távolságot, hogy az megfelelő legyen.

A nehezebb öntöttvas bogrács külön tartót igényel, ami általában egy vasból készült kör alakú, felfelé szélesedő peremből és az arra hegesztett lábakból áll. A lábak vége vissza van hajlítva, hogy ne szúródjanak bele a földbe.

Nagyon látványos, amikor több öntöttvas bográcsot egymás mellé felakasztanak egy szolgafára és úgy főznek bennük. Ennek a hátránya viszont az, hogy lifegnek és nehezebb bennük megkavarni az ételt, mert csak féloldalról lehet hozzájuk férni.

Az üstöt üstházra teszik rá, ami azért is előnyös, mert a tűztér védve van a széltől. Disznóvágásnál általában zománcozott lemez üstben sütik ki a tepertőt, azonban újra divatba jött a hagyományos nagy méretű öntöttvas üst is, amibe két birka is belefér.

Mivel tüzeljek szabadtéri főzésnél?

Ha száraz fával tüzelünk, akkor a füstös íz egy kicsit érződik az ételben, mivel belejár a füst. Sokan szeretik, ha a pörköltnek van ez a karaktere. A fával tüzelésnél nagyobb felületen éri a tűz a lábast, bográcsot, illetve jobban melegít, így hamarabb megfő az étel. Hátránya, hogy a fát apróra kell vágni és figyelni kell tüzet, hogy mikor tegyünk rá.

Ha gázégőt használunk, akkor azt elég egyszer beállítani és utána magára hagyhatjuk (lehet sörözni mellette). A tűzteret védeni kell a széltől: kövekkel, téglával vagy lemezzel. Hátránya, hogy a láng koncentrált helyen éri az edény alját, így az nem egyenletesen adja le a hőt, illetve az étel később készül el, mert lassabban melegít, mint a száraz fa.